A jegybank tekintélyének visszaállítása, az alapítványi ügyek körüli hatósági együttműködés, valamint a kormányzati gazdaságpolitikával való feltételes szakmai partnerség határozza meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új fejezetét. A karcagi születésű Varga Mihály jegybankelnök, hivatalos kormánypárti túlélőember a HVG-nek adott első interjújában mondta el, hogy az intézmény kész megválni feleslegessé vált ingatlanvagyonától.
A jegybank elnöke szerint az MNB kész támogatni az új kormányzati törekvéseket, ám ehhez két alapvető feltételnek kell teljesülnie: pontosan ismerniük kell a program részleteit, és a tervezett lépések nem gerjeszthetnek inflációt.
Varga Mihály azt mondta, a befektetők számára a 2027-es költségvetés őszi benyújtása és a középtávú államháztartási pálya bemutatása lesz az igazság pillanata, ekkor dől el ugyanis a forintalapú eszközök kockázati megítélése. Bár a hitelminősítők májusban még valószínűleg türelmi időt szavaznak meg az új intézményrendszer felállásáig, az elnök figyelmeztetett, hogy ez a jóindulat legkésőbb őszre elfogyhat.
A piaci várakozásokkal kapcsolatban a jegybankelnök hűtötte a kedélyeket. A Goldman Sachs azon előrejelzésére, miszerint érdemes 350-es forintárfolyamra spekulálni, úgy reagált, hogy a befektetési bank helyében ő óvatosabb lenne a jövendölésekkel. A hazai gazdasági helyzetet értékelve megjegyezte, hogy a költségvetési hiányt célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül stabilizálni. Az inflációs kilátásokról elmondta, hogy bár 2026 első felében a pénzromlás mértéke várhatóan a toleranciasávon belül marad, az év második felében ismét 5 százalék fölé kúszhat.
A jegybank belső ügyeit érintve Varga Mihály megerősítette, hogy az MNB felügyelőbizottságának vizsgálata alátámasztotta az Állami Számvevőszék korábbi aggályait az alapítványi pénzekkel kapcsolatban.
A Nemzeti Nyomozó Iroda által kért dokumentumokat az intézmény hiánytalanul átadta, és aktívan segíti az igazságszolgáltatás munkáját. Az elnök hangsúlyozta, hogy a bedöntés helyett a menthető vagyon megőrzését választották, és az új vezetésnek az elmúlt egy évben már sikerült több mint százmilliárd forinttal csökkentenie a hiányt.
A transzparencia jegyében a jegybankelnök kitért a magántőkealapokra és a tulajdonosi viszonyok átláthatóságára is. Emlékeztetett, hogy a 2027 nyarától életbe lépő uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt alapjaiban kell újragondolni a tulajdonosi nyilvántartást.
Kép: MTI/Lakatos Péter
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
